Európai Munkakörülmények Felmérése 2024: Mintavételi jelentés

A mintavétel központi szerepet játszik az EWCS-ben azáltal, hogy az interjút megkérdezett személyek pontosan képviseljék a foglalkoztatott és önálló lakosságot. Valószínűségalapú mintakeretek, amelyeket népességnyilvántartásokból, címlistákból vagy többlépcsős területmintákból vonnak le, biztosítják, hogy minden jogosult munkavállalónak ismert esélye legyen a kiválasztásra. A mintavétel szabályozza az országos szintű mintaméretet, támogatja a régió vagy urbanizáció szerinti rétegződést, és csökkenti a lefedettségi torzítást. Emellett strukturálja a terepi munkaterhelést és az interjúkészítői feladatokat is. A jól megtervezett minta lehetővé teszi a megbízható súlyozást, országközi összehasonlíthatóságot és érvényes munkaerőpiaci becslőket, biztosítva, hogy az eredmények tükrözzék a valódi munkakörülményeket, nem pedig a legkönnyebben elérhető jellemzőket.

Az EWCS 16–74 év közötti, magánháztartásban élő, valamint az országban élő személyeket célozta, az EU Munkaerő-felmérés definíciójátopens in new tab alkalmazva az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. Minden országban többszintű, rétegzett, klaszterezett mintavételi tervet alkalmaztak. A klaszterező hatások csökkentése érdekében országonként legalább 100 elsődleges mintavételi egységet (PSU) vontak be, amelyeket földrajzi régiók szerint (NUTS 2 szint vagy alatt) és három urbanizációs szint (DEGURBA) szerint rétegeztek. Ezt követően minden PSU-ban háztartásokat mintáztak. 

Azokban az országokban, ahol naprakész, magas minőségű cím- vagy népességjegyzék állt rendelkezésre, ezt használták mintavételi keretként. Ha nem, akkor a véletlen-járás módszerrel generálták a címeket. A megszámlálás elkülönült az interjú szakaszától. Végül, a mintázott háztartásokban egy jogosult válaszadót véletlenszerűen választottak ki, helyettesítés nélkül.