Közszolgáltatások
A közszolgáltatások, mint az egészségügy, szociális ellátás, oktatás és közlekedés, elengedhetetlenek a magas társadalmi védelem, társadalmi kohézió és társadalmi befogadás eléréséhez. De a szolgáltatások minősége és hozzáférése határozza meg sikerüket a változó társadalmi és demográfiai környezetben. A döntéshozók számára a kihívás, hogy biztosítsák az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezését és ellátását, amelyek megfelelnek az állampolgárok sokféle igényeinek. Ezt a kihívást súlyos pénzügyi korlátok és a növekvő kereslet tovább súlyosbította, amelyet részben a demográfiai öregedés, részben pedig az európai menekültek beáramlása hajtott. A megfizethetőség és a minőség mellett újabb problémák is felmerülnek. Ezek közé tartozik a digitalizáció lehetőségei, valamint az a kockázat, hogy új digitális szolgáltatási csatornák elszigetelhetik a már amúgy is hátrányos helyzetű közösségeket, valamint a szolgáltatók növekvő sokszínűségének fenyegetése a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és minőség terén.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Europe’s digital welfare revolution: Progress at what price?
As Europe races to digitalise its social protection systems, the promise of efficiency collides with the reality of exclusion—creating a paradox where the most vulnerable risk being left furthest behind.A gyermekekért végzett munka kérdése: A szolgáltatásnyújtás és a munkaerő áttekintése Európában
A gyermekek jólétének előmozdítása és a gyermekszegénység kezelése az új Európai Bizottság fő célja. Ez a jelentés elemzi a gyermekek számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségének tendenciáit és egyenlőtlenségeit, amelyekkel ennek elérése érdekében foglalkozni kell. Ezenkívül, mivel a személyzet szerves szerepet játszik e szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének meghatározásában, ez a jelentés ismerteti a személyzet munkakörülményeinek és képzési lehetőségeinek jelenlegi helyzetét. A jó munkakörülmények és a megfizethető, magas színvonalú szolgáltatások, például a koragyermekkori nevelés és gondozás szintén kulcsszerepet játszanak a munkaerő-piaci részvétel ösztönzésében és a termelékenység növelésében.
Social protection 2.0: Unemployment and minimum income benefits
This report focuses on unemployment and minimum income benefits for people of working age. Individuals with short or no employment records (mainly young people), the self-employed, those with non-standard working arrangements, and the long-term unemployed are often not entitled to higher-tier, or any, unemployment benefits. No Member State was identified where more than 80% of those entitled to minimum income benefits receive them. Benefit recipients at higher risk of having an inadequate income include those without access to social housing in areas with high housing costs, unemployed individuals whose most recent job was low paid and the long-term unemployed people. The report also investigates the rejection of applications (frequently, around 30% are rejected), the digitalisation of application processes (most common for unemployment benefits) and economic activation requirements (typically, 1–6% of benefit recipients annually are sanctioned for not complying with activity requirements) and service entitlements.
Az Eurofound általánosságban vizsgálja az állampolgárok igényeit, különös tekintettel a fiatalokra, idősekre, valamint a testi vagy mentális egészségi problémákkal küzdőkre. Figyelemmel kíséri és elemzi a közszolgáltatások változásait, amelyeket a költségvetési korlátok, a politikák változásai, valamint a technológia és a digitalizáció fejlődése okoz. Az Eurofound közszolgáltatásokról szóló kutatása a szolgáltatók nézőpontját és a változó felhasználói igényekre adott válaszukat is vizsgálja.
Az Európai Bizottság 2013-ban elindított Szociális Beruházási Csomagja arra ösztönözte a tagállamokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektetjenek a magas színvonalú közszolgáltatásokra. Kiemelte a korai gyermekkori oktatáshoz és ellátáshoz való hozzáférés javításának fontosságát, valamint a minőségi egészségügyi ellátást, mint kulcsfontosságú elemet az általános egészség javításában és a munkaerő termelékenységének fenntartásában. 2019 májusában az EU Tanács elfogadta a magas színvonalú korai gyermekkori oktatási és gondozási rendszerekről szóló ajánlást, hogy támogassa a tagállamokat a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés és minőség javításában. Ezt követően 2021 júniusában elfogadták az Európai Gyermekgaranciát, amelynek célja, hogy minden gyermek hozzáférhessen a legalapvetőbb jogokhoz, mint az egészségügy és az oktatás.
Továbbá a Bizottság 2015-ben elfogadott Digitális Egységes Piaci Stratégiája Európára számára hangsúlyt fektet a közszolgáltatások modernizálására, mint a versenyképesség növelésére. Az új technológiák, az online közszolgáltatások és a határokon átnyúló interoperabilitás elfogadása kulcsfontosságú a költséghatékonyság és a szolgáltatások minőségének növelése szempontjából. Az EU Digitális Évtizede, amelyet 2021-ben jelentettek be, egy víziót fogalmaz meg Európa digitális átalakulására 2030-ig. Négy kulcsfontosságú területet vázol fel, amelyek közül az egyik a közszolgáltatások digitalizálása.
Európai Bizottság: Szociális Beruházási Csomagopens in new tab
Európai Bizottság: Szociális Védelmi Bizottságopens in new tab
Európai Bizottság: Európai Gyermekgaranciaopens in new tab
Európai Bizottság: Európa digitális évtizede: digitális célok 2030-raopens in new tab
Európai Bizottság: Európai életmódunk népszerűsítéseopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
20 September 2023
Guaranteeing access to services for children in the EU
The European Child Guarantee was established in 2021 to ensure that children in need have access to a set of key services. This policy brief analyses trends and disparities in children’s access to early childhood education and care, education, healthcare, nutrition and housing. This is done using a convergence analysis, which tracks whether Member States are improving in respect of specific performance indicators and whether disparities between them are expanding or narrowing. The analysis, where possible, also looks at the differences between urban and rural areas and between children living in households with different levels of income and risk of social exclusion. The indicators chosen for analysis highlight the links between the Guarantee, the European Semester and the Social Scoreboard.
16 August 2023
Social services in Europe: Adapting to a new reality
This report addresses the impact of the COVID-19 crisis on social services in the EU. While the pandemic negatively affected social services, it nevertheless provided lessons on how to adapt them in response to new challenges and social risks. One lesson, for instance, is that policies should be developed to make better use of digitalisation in the sector, to improve access to new technologies and training for both workers and services’ target groups. And, most importantly, there is a need for clear contingency plans and funding for adaptation in times of crisis.
An increase in public expenditure on social protection, healthcare and education was a critical part of the pandemic response. However, there is uncertainty about the future development of social services in the context of the overarching policy interest and investment in the green and digital transition. This implies that the contribution of social services to the resilience of European societies needs to remain in the policy debate and that policies should be further fine-tuned.
7 September 2022
Access to essential services for people on low incomes: Energy, public transport and digital communications
In collecting information on essential services, the European Commission requested Eurofound to provide input on certain aspects of existing and planned measures in the Member States to improve access to essential services in reference to Principle 20 of the European Pillar of Social Rights. For this exercise, the scope was on energy services, public transport, and digital communications, and the focus on people at risk of poverty or social exclusion (in most cases in practice, people on low incomes). This paper provides an overview of the measures in the Member States based mainly on the inputs from the Network of Eurofound Correspondents, collected in February–March 2022. The paper reviews the measures across the entire EU by clustering the major types or targets of the measures to make essential services accessible, and by succinctly listing main country-level examples. It provides information for understanding the diversity and similarities of the measures applied and suggests pointers on areas where policy action could be developed.
30 September 2021
COVID-19: A turning point for upward convergence in health and healthcare in the EU?
The impact of COVID-19 has moved public health up the EU social policy agenda. As the EU directs its efforts towards establishing a European Health Union to guard against future health crises, this policy brief examines the extent to which the EU achieved upward convergence in terms of health and healthcare outcomes, as well as health expenditures and delivery, prior to the pandemic. It also examines convergence patterns in infections and deaths from COVID-19 and in the mitigating measures adopted by the EU and national governments.
The findings indicate that, from 2008 to 2019, the health of EU citizens improved overall, and Member States converged in health outcomes, but disparities in government expenditures and delivery of health services continued to widen. Against this background, the COVID-19 pandemic caused further divergence, with death and infection tolls varying greatly across countries. The policy brief stresses that a European Health Union would ideally not only reinforce the crisis preparedness of the EU but also ultimately enable convergence in health and healthcare indicators across its Member States.
14 December 2020
Long-term care workforce: Employment and working conditions
The long-term care (LTC) sector employs a growing share of workers in the EU and is experiencing increasing staff shortages. The LTC workforce is mainly female and a relatively large and increasing proportion is aged 50 years or older. Migrants are often concentrated in certain LTC jobs. This report maps the LTC workforce’s working conditions and the nature of employment and role of collective bargaining in the sector. It also discusses policies to make the sector more attractive, combat undeclared work and improve the situation of a particularly vulnerable group of LTC workers: live-in carers. The report ends with a discussion and policy pointers on addressing expected staff shortages and the challenges around working conditions.
8 October 2020
Access to care services: Early childhood education and care, healthcare and long-term care
The right of access to good-quality care services is highlighted in the European Pillar of Social Rights. This report focuses on three care services: early childhood education and care (ECEC), healthcare, and long-term care. Access to these services has been shown to contribute to reducing inequalities throughout the life cycle and achieving equality for women and persons with disabilities. Drawing on input from the Network of Eurofound Correspondents and Eurofound’s own research, the report presents an overview of the current situation in various EU Member States, Norway and the UK, outlining barriers to the take-up of care services and differences in access issues between population groups. It pays particular attention to three areas that have the potential to improve access to services: ECEC for children with disabilities and special educational needs, e-healthcare and respite care.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Daniel Molinuevo
Senior research managerDaniel Molinuevo a szociálpolitikai osztály kutatási vezetője, aki 2010-ben csatlakozott az Eurofoundhoz. Az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos kutatásai a szolgáltatások minőségére és hozzáférhetőségére, digitális átalakulására és a személyzet munkakörülményeire összpontosítottak. Munkája elsősorban a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokra összpontosított, mind az Eurofoundnál, mind az UNICEF-nél, ahol 2021-ben az európai gyermekgarancia végrehajtásának támogatásán dolgozott. Szociológiát tanult a spanyolországi Salamancában és a berlini Humboldt Egyetemen. A bruges-i College of Europe-on szerzett mesterdiplomát európai politikai és közigazgatási tanulmányokból, valamint a London School of Economics-on európai szociálpolitikából szerzett mesterdiplomát, ahol kutatóként is dolgozott.
Hans Dubois
Senior research managerHans Dubois az Eurofound szociálpolitikai egységének vezető kutatási vezetője. Kutatási témái közé tartozik a lakhatás, a túlzott eladósodás, az egészségügy, a tartós ápolás, a szociális juttatások, a nyugdíj és az életminőség a környéken. Az Eurofoundhoz való csatlakozását megelőzően a varsói Kozminski Egyetem adjunktusa volt. A milánói Bocconi Egyetemen szerzett PhD fokozatot üzleti adminisztrációból és menedzsmentből, miután kutatóként dolgozott az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjában (Madrid).
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
