Minimálbér Máltán
Information for this page was compiled during December 2025 and early 2026. Most Member States had already transposed the EU minimum wage directive at this point. Those that had not yet fully completed transposition or where the information was not yet publicly available include Bulgaria, Cyprus, Luxemburg, Poland and Portugal. These profiles will be updated consecutively as the information becomes available. Users are invited to contact our experts on minimum wage if they are aware of changes.
Ez a profil bemutatja, hogyan szabályozzák és szabják meg a minimálbéreket Máltán. Ez háttérinformációként olvasható az Eurofound minimálbér-meghatározásról szóló éves felülvizsgálatához.
Máltán létezik egy törvényes minimálbér – amelyet nemzeti minimálbérnek neveznek – és (majdnem) általánosan alkalmazható. Ezen felül a törvényi bérszabályozási rendeletekben számos (alacsony fizetésű) foglalkozásra szabják meg a minimálbér mértékeket.
2023 októberében minden munkáltatói testület, szakszervezet és kormányzati képviselők egyhangú megállapodást kötöttek a máltai minimálbér emeléséről, a COLA-n túl, a következő négy évben. Előírja az éves emeléseket a 2024-től 2027-ig terjedő díjakra, valamint a törvényes COLA-t (Életköltség-korrekció) ugyanebben az időszakban biztosítva. A 18 év alattiak is hasonló növekedést tapasztalnak.
A máltai minimálbér meghatározásához vezető iránymutatást nyújtó forrás a Foglalkoztatási és Ipari Kapcsolatokról szóló törvény, amelyet először 2002-ben fogadtak el és következetesen módosítottak.
Nemzeti Minimálbér Nemzeti Szabványrendelet (Kiegészítő Jogszabály 452.71)opens in new tab
Béremelés Nemzeti Szabványrendelet (Kiegészítő Jogszabály 452.65)opens in new tab
2025-ös 288-as számú jogi közlemény (ágazati bértanács bérszabályozási rendeletei)opens in new tab
2025-ös 289-es számú jogi értesítés (Nemzeti Minimálbér Nemzeti Szabvány Rendelet)opens in new tab
2025-ös 290-es számú jogi értesítés (Megélhetési költségek korrekciója)opens in new tab
Foglalkoztatási és Ipari Kapcsolatok Törvénye (EIRA, 2002)opens in new tab
A törvényes nemzeti és ágazati minimálbér emelése a Megélhetési Költségek Korrekciója (COLA) alapján született, amelyet 1990 decemberében egyeztettek meg szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és a kormány között. Egy független háromoldalú bizottság (amely a statisztika igazságos működésének biztosítására jött) irányítja a kiskereskedelmi árindex kiszámítását. Ezt követően egy kormányzati statisztikus kiszámítja a minimálbérhez hozzáadott megélhetési költségek emelését.
Figyelemre méltó, hogy a máltai szociális partnerek közötti legmagasabb szintű háromoldalú vita a Máltai Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsban (MCESD) zajlik. Ugyanakkor a minimálbérről főként a Foglalkoztatási és Ipari Kapcsolatok Törvényének 3. cikke által létrehozott háromoldalú Munkaviszonyi Bizottságban (ERB) tárgyalják, és amelyet egy független elnök, a foglalkoztatásért és az ipari kapcsolatokért felelős igazgató, aki alelnökként működik, négy képviselő munkavállaló képviseleti szakszervezethez és négy munkáltatói képviselőből áll, valamint három másik képviselőt, akiket a miniszter nevezett ki. A Testület felelős azért, hogy ajánlásokat tegyen a miniszternek a foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatban. Konkrétan ajánlja a nemzeti minimum szabvány feltételeit a nemzeti szabványrendeletbe való bevonáshoz, valamint ágazati feltételeket az ágazati szabályozási rendeletbe való bevonáshoz. Emellett a Testület tanácsot ad a miniszternek minden munkaviszonysal kapcsolatos vagy a miniszter által hozzáterjesztett kérdésekben.
A résztvevők teljes áttekintéséhez azt is meg kell említeni, hogy a 2023-as 66-os jogi közlemény létrehozta az Alacsony Bér Bizottságot, amely egy 15 tagból álló szakértői bizottságot foglal magában, amelynek tagjai az elnök, négy munkavállalói szervezetek által jelölt tag az MCESD-ben, négy nemzeti munkaadói szervezetek által jelölt tag az MCESD-ben ül. valamint hat tag a máltai kormány képviselői. Az Alacsony Bér Bizottság létrehozását eredetileg a 2017. április 28-i háromoldalú megállapodás ('Nemzeti Megállapodás a Minimálbérről') írta elő. Az Alacsony Bér Bizottság feladatai között a 66/2023-as jogi közlemény (5. cikk) megemlíti: annak megállapítása, hogy szükséges-e felülvizsgálni a minimálbért, biztosítani, hogy a minimálbér megfelelő szinten legyenek, meghatározni a minimálbért alkotó nemzeti kritériumokat, figyelembe venni az árszint trendjeit és számos kiválasztott kollektív szerződés növekedését az alacsony rangú alkalmazottak számára, Különösen annak megállapítása, hogy a minimálbér bármilyen változása megfizethető legyen az ágazati sebezhetőség, a versenyképesség és a termelékenység növekedése szempontjából, valamint biztosítani a minimálbér megfelelőségét, valamint a szociális partnerek időben és hatékony részvételét a minimálbér megfelelőségének felülvizsgálatában és értékelésében. Továbbá aktív kutatási munkában való részvétel szükséges a Bizottság létrehozásához szükséges feladatok ellátásához (8. cikk).
Ezért a szociális partnerek a minimálbér meghatározásának fő szereplői, a kormánnyal (és különösen a foglalkoztatásért és ipari kapcsolatokért felelős miniszterrel) együtt, mivel részt vesznek az MCESD-ben, az ERB-ben és az Alacsony Bérek Bizottságában.
A törvényes nemzeti minimálbér és a bérszabályozási rendeletekben meghatározott bérek évente frissülnek. Valójában a pénzügyminiszter ilyen módosításokat jelent be a költségvetési beszédben. Az ilyen frissítések meghaladják a kollektív szerződések által előírt emeléseket. A COLA emelése minden következő év január 1-jén lép életbe.
A törvényi minimumok meghatározásának folyamatát illetően a Munkaügyi és Ipari Kapcsolatokról szóló törvény (4. cikk) az alábbi alapvető normákat tartalmazza:
Ha a miniszter bármilyen nemzeti szabványt vagy ágazati ajánlást kap a Munkaügyi Kapcsolatok Testületétől (ERB), nemzeti szabvány- vagy ágazati szabályozási rendeletet hozhat közzé a Közlébán, amely a testületek ajánlását jogi normákká alakítja.
Ha a miniszter helyénvalónak tartja, visszaküldheti a javaslatot a Testülethez újragondolásra.
Ha igen, az Igazgatótanács az ajánlás újragondolása után újra benyújthatja azt módosítással vagy módosítással.
A 2023-as Alacsony Bérbizottság (LWC) megalakulásával továbbá (a 2023-as 66. jogi közlemény 8. cikk (3) bekezdése előírja, hogy az LWC négyévente benyújtja ajánlásait a miniszterelnöknek és a társadalmi párbeszédért felelős miniszternek, amelyek közül az első 2023-ra esedékes.
2023 októberében megállapodtak a munkáltatók, szakszervezetek és kormányzati képviselők között a máltai minimálbér emeléséről a következő négy évben. Ezt a konszenzust, amelyet az újonnan létrehozott Bizottság munkája segít, történelmi jelentőségűnek számít, hiszen a szociális partnerek igyekeznek egyensúlyt teremteni a növekvő termelékenység, a munkavállalók tisztességes bére és az átlátható minimálbér-emelések között 2027-ig. Ez azt jelenti, hogy ebben a négy évben a minimálbér többet emelt volna, mint az ugyanebben az időszakban biztosított törvényes COLA (Életköltség-korrekció). Az Alacsony Bér Bizottság folytatni tervezi munkáját, szükség esetén a COLA módosításon kívül további minimálbér-módosítást terveznek 2027-re.
Nincsenek konkrét kritériumok a törvényben, amelyek kötelezővé tennék a Munkaügyi Kapcsolatok Bizottságát vagy a Kormányt, amikor ajánlásokat tesznek a törvényi szabvány vagy ágazati bérek módosításáról (az első), vagy amikor jogi rendeleteket hoznak azok módosítására (a második).
Ugyanakkor egy rendszer, amely összeköti a törvényes nemzeti standard bér éves emelését és az ágazati béreket. Ezt Életköltség-korrekciónak (COLA, már említettük) nevezik, és szigorúan kapcsolódik a kiskereskedelmi árindexhez (RPI), amely tehát a törvényes minimálbér-meghatározás fő kritériuma mind a nemzeti bérmeghatározásban, mind az ágazati törvényes bérmeghatározásban.
Ezért a COLA a minimálbér minimális korrekcióját jelenti. A COLA-t szeptemberi tizenkét havi mozgóátlag inflációs ráta alapján számítják ki, amelyet megszorozva az "alapbérrel", ahol az infláció hivatalos indexe a kiskereskedelmi árindex (RPI). Az "alapbér" egy 1990-ben elfogadott bérszintet képvisel, amelyet azóta évente növel a COLA. A COLA egyik jellemzője, hogy ellentétben más európai bérindexelési formákkal a kártérítést fix összeg alapján biztosítják, amely a bérszinttől független, nem százalékos indexeléssel. Ezért a bér százalékos növekedése magasabb bérszinteken kisebb, mint az alapbér.
A 2023-as megállapodásban nincs konkrét kritérium, de az EU-irányelvre (2022/2041) utal, amely biztosítja a megfelelő minimálbérszintet. Azonban az Alacsony Bér Bizottság Szabályzata (L.N. 66, 2023) alapján a Bizottság feladata az alacsony léptékű munkavállalók számára a kollektív szerződésekből származó árszint-trendek és béremelések figyelembevétele. Emellett a minimálbér megvalósíthatóságát értékeli az ágazati sebezhetőségek, a versenyképesség és a termelékenység figyelembevételével.
A máltai törvényes minimálbér minden máltai munkavállalót lefed. Ugyanakkor 32 bérszabályozási rendelet létezik, amelyek meghatározzák a minimálbért és egyéb feltételeket az adott szektorokon belül. A 32 éves szakmai és ágazati minimumok nem lehetnek alacsonyabbak a Nemzeti Minimálbérnél (ahogy azt a 3. cikk, 452.71-es kiegészítő jogszabály és az 5. cikk, L.N. 289/2025 előírja).
Nincsenek kifejezetten kivételek a törvényi minimumok alkalmazhatósága alól (akár szabványos, sem ágazati szinten).
A Nemzeti Minimálbér Nemzeti Szabványrendeletopens in new tab (Kiegészítő Jogszabály 452.71), amely az országos minimálbért szabályozza, két minimálbér alatti bért is meghatároz korcsoportok szerint: egyet a 17 éves munkavállalóknak, a másikat pedig 17 év alatti munkavállalóknak.
A törvényes minimálbér mellett 32 bérszabályozási rendeletopens in new tab létezik, amelyek meghatározzák a minimálbért és egyéb feltételeket az adott szektorokon belül, amelyek – ahogy az előző szakaszban is említették – nem lehetnek alacsonyabbak a Nemzeti Minimálbérnél (ahogy azt a 452.71-es melléktörvény 3. cikke és az 5. cikk, L.N. 289/2025 előírja).
A Munkaügyi Kapcsolatokról szóló törvény nem kötelezi a Testületet vagy a kormányt órakénti, heti vagy havi díjak bevezetésére, de a Standard Order és a szektorális rendeletek túlnyomó többsége a minimumot heti díjakban határozza meg, nagyon kevés kivétellel – Bérszabályozási Rendeletek, amelyekben a béreket éves, havi vagy napi díjakban fejezik ki.
A Nemzeti Minimálbér-Nemzeti Szabványrendelet 2. cikke (452.71-es mellékjogszabály) értelmében a részmunkaidős munkavállalók nemzeti minimálbérét arányosan kell kiszámítani egy hasonló teljes munkaidős alkalmazott órabéri díjával, az alkalmazandó bérszabályozási rendelet minimálbérének megfelelően, vagy olyan esetekben, amikor a bérszabályozási rendelet nem alkalmazandó, óradíj nem alacsonyabb a nemzeti szabvány minimálbér alatt, amelyet az ütemterv szerint határoznak meg, és negyvennel osztva.
A 40 órás munkahét a 2003-as L.N. 247-es törvényben (Munkaidő szabályozásának szervezése) szerepel. Ezen felül az Ipari és Munkaügyi Kapcsolatok Minisztériuma (DIER) egy erőforráscsomagot ad ki a munkajog területén dolgozó szakemberek számára, amely tartalmazza a hivatalos óradíjat (a heti díj 40 órával osztva egyenlő).
A béreket rendszeres időközönként, legfeljebb négy hét késésben kell fizetni. Azonban különböző fizetési időszakokban lehet egyeztetni egy kollektív szerződésben.
L.N. 247 2003-ból (Munkaidő szabályozásának megszervezése)opens in new tab
Ipari és Foglalkoztatási Kapcsolatok Minisztériuma (DIER), Resource Pack 2026PDFopens in new tab
Az "alap"-országos minimálbér ráta kizárja a törvényes bónuszokat, túlórái pótlást és szabadságtámogatásokat. A teljes törvényes bónusz, amelyet hat havonta fizetnek, 135,10 euró, míg a teljes törvényes heti jutalék 121,16 euró. Továbbá, a munkaszerződés nemcsak az alapbér megállapítása, hanem tartalmazhat egy jutalékot is, amely a normál munkahéten túlmutató munkaórák számáért fizetendő juttatást is tartalmazhat.
A máltai minimálbér-meghatározásról nem találtak rendszeres jelentéseket.
Máltai Kormány (dátum nélkül), Nemzeti Minimálbér Nemzeti Szabvány Rendeletopens in new tab
Máltai Kormány (2023), Nemzeti megállapodás a Minimálbérről az alacsony bér bizottsága ajánlása szerint, parlamenti kérdés 13024.
Ipari és Foglalkoztatási Kapcsolatok Minisztériuma (dátum nélkül), Nemzeti Minimálbéropens in new tab (DIER)opens in new tab
Ipari és Foglalkoztatási Kapcsolatokért Felelős Minisztérium (2025), Resource Pack 2026PDFopens in new tab
Vella, M. (2014), 'A minimálbér hatása a foglalkoztatásra Máltán'. Bank of Valletta Review, 49. szám, 2014 nyár.
Abela, G. (2024), 'A máltai nemzeti minimálbér legutóbbi kiegészítő emelésének becsült hatásai'. A Máltai Központi Bank, Politikai Megjegyzés, 2024. december.
