A négynapos munkahét forgatókönyveinek munkaerő-kínálati és jóléti hatásai: mikroszimulációs elemzés az EU számára

Ez a tanulmány részletes elemzést nyújt a munkaidő-csökkentési reformok, például a négynapos munkahét (4DWW) hatásairól az EU-ban a munkaerő-piaci részvételre a DAY-EUROLAB modell alkalmazásával. A modell, amely az EU-szintű viselkedési modell, az EUROLAB kiterjesztése, az ingázási időt és a szabadidőt egy többdimenziós diszkrét választási keretrendszeren belül integrálja, EU-SILC mikroadatokat használva, amelyeket a 2024-es EWCS-ből származó ingázási idő gazdagított. A szimulációs eredmények azt mutatják, hogy bár a reformok csökkentik a dolgozók munkaóráit, következetesen növelik a részvételt, a legerősebb eredményeket Kelet- és Dél-Európában, míg mérsékeltebb hatásokat Észak- és Nyugat-Európában tapasztalnak. A nők aránytalanul jobban profitálnak, különösen a legidősebb és legfiatalabb csoportok, a növekedés gyakran meghaladja a hat-kilenc százalékpontot, szemben a férfiaknál kisebb és kevésbé következetes előrelépésekkel. Emellett a szimulációk eredményei egy progresszív mintát mutatnak, a legnagyobb javulást az alacsonyabb jövedelmű ötödösek között mutatják, míg az ágazati elemzések az ipart, a pénzügyek és a kiskereskedelem a leggyorsabb szintet emelik ki. Összességében a reformok bővítik a munkaerő-kínálatot, csökkentik a nemek és regionális egyenlőtlenségeket, kiemelve azok politikai eszközét az európai munkaerőpiacok befogadásának előmozdításában.