Megingódik-e a pénzügyi ellenálló képesség és a bizalom Európában?

00:00:33 - Mary McCaughey: Üdvözlöm az Eurofound Talks ezen kiadásán. Ma a pénzügyi ellenálló képességről fogunk beszélni. Beszélni fogunk a bizalomról is, és arról, hogyan hat ez Európára minden országban és a társadalom minden területén. 

00:00:53 - Mary McCaughey: Van egy Eurofound online felmérésünk, amelyet a COVID éveiben indítottunk, és amely már régebben a szakaszban volt, ahol lehetővé teszi, hogy felmérjük, mi zajlik Európában, de országos szinten is. Hogyan élik meg a mai életet a polgárok? És úgy tűnik, a legfrissebb felmérésünk, amely a 8. Living and Working in Europe felmérés visszajelzései alapján Európa lakossága nem jó helyzetben van. 

00:01:27 - Mary McCaughey: Láthatjuk, hogy bár az infláció és a foglalkoztatás stabilizálódott a 2020-as évek eleji zűrzavar után, úgy tűnik, a legtöbb európai számára a mélyülő bizonytalanság érzése. A felmérésből származó kutatás, amelyet 2025 tavaszán végeztek, azt mutatja, hogy sok-sok évnyi sokk után – amelyek például recesszió, magas infláció, COVID-járvány és legutóbb az európai és globális területeken zajló háborúk – hatalmas hatással volt a közvéleményre. 

00:02:11 - Mary McCaughey: Egyre szélesebb szakadék alakult ki a pénzügyi ellenálló képesség terén. Úgy tűnik, a legtöbben arról beszélnek, hogy nehezen boldogulnak, és krónikus teher alakult ki, amit az alacsony jövedelmű háztartások számára láttunk. Ez egy gazdasági terhelés, amely nem csupán a bankszámlák kérdése; úgy tűnik, ez valóban áthatott az európaiakba és a pszichéjükbe. Ez átalakult a mentális jólétben is, ahol a pontszámok jelentősen csökkennek. Azt is láttuk, hogy a legutóbbi felmérésben a válaszadók több mint fele valóban fennáll a depressziós kockázatnak. 

00:02:51 - Mary McCaughey: Ez nem tűnik jó hírnek mindenkinek. Talán felfedezünk majd más remény- és optimizmus sugarait, amikor beszélgetünk Eszter Sándorral, aki az Élő és Dolgozó Európában felméréssorozat egyik vezető kutatója. Ugyanakkor gondolatmenetet adhat a döntéshozóknak, amikor összegyűlnek az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórumán, amelyet az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságának kollégái szerveznek, és amely március elején zajlik, és amely számos tárgyalt kérdést megvizsgál, hogy megpróbálja válaszolni Európa növekvő társadalmi kihívásaira. Szóval, Eszter, ez rengeteg téma, amiről ma beszélni fogunk, de szívesen látunk. 

00:03:36 - Eszter Sándor: Köszönöm.

00:03:36 - Mary McCaughey: Eszter, mielőtt a konkrét eredményekre térnénk, talán először is elmondanád, mi ez a felmérés, hogyan végezték, hány országot fed le, mekkora a válaszadási arány, hogy képet kapjunk arról, mit vizsgálunk?

00:03:51 - Eszter Sándor: Szóval ezt elindítjuk, ahogy említetted, kísérleti felmérésként a járdémia idején, amikor hirtelen nem volt adatunk arról, hogyan birkóznak meg az emberek. És eléggé meglepődtünk, hogy hány választ kaptunk akkoriban a közösségi médiában. Ennek köszönhetően sikerült összegyűjtenünk egy rendszeres válaszadót egy panelben – valószínűleg nem a bizottságban, de igen, egy panelben –, akik még mindig válaszolnak a felmérésre. 

00:04:21 - Eszter Sándor: És úgy döntöttünk, hogy évente folytatjuk. Tehát a járvány idején több hullámot csináltunk, de 2022 óta minden tavasszal lefuttatjuk ezt a felmérést. A következő idén a területre kerül, és igen, nem hiszem, hogy ez a rendszeres válaszadóink között, valamint az új közösségi média toborzás és bizonyos témák között, amelyeket minden körben figyelünk. Tehát jólét, egészségügy, munka-magánélet egyensúly, társadalmi bizalom, intézményekbe vetett bizalom, lakhatás és jövedelem. Ezeket évente megfigyeljük, de három másik ügynökséggel is együttműködünk, hogy évente megvizsgáljuk a speciális modulokat. 

00:05:02 - Eszter Sándor: Például 2023-ban együttműködtünk az Európai Képzési Alapítvánnyal a fiatalok és a gyakornokság terén. 2024-ben az egészségügyi modul segítségével. Tavaly, 2025-ös éven, a Környezetvédelmi Ügynökséggel együtt a zöld átmenetre koncentráltunk. 

00:05:18 - Mary McCaughey: A Környezetvédelmi Ügynökséggel igen, rendben, tehát feltételezhetjük, hogy az eredmények, amiket kapunk, nagyon világos képet adnak az európaiak hőmérsékletéről. Általánosabb szempontból jogos azt mondani, hogy bár talán nem teljesen reprezentatív felmérés, nagyon jó és világos képet ad a dolgokról. 

00:05:40 - Eszter Sándor: Nagy a mintaméret, szóval rendben, nincs annyi válaszadónk, mint a járvány idején, amikor mindenki otthon volt, ami több mint 60 000 volt, de tavaly még így is több mint 27 000 választ kaptunk, és összesen több mint 300 000-szer töltöttük ki a sorozatot.

00:06:02 - Mary McCaughey: És gyakran nem igazságos azt mondani, hogy amikor ennek az e-felmérésnek az eredményeit mélyebb, ha úgy tetszik, felmérésekre vetítjük össze, látjuk, hogy ez nagymértékben tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket ők is kapnak?

00:06:13 - Eszter Sándor: igen. Eddig tükrözte az általános trendet, rendben, ha nem is pontos százalékokban, igen. 

00:06:20 - Mary McCaughey: De ebből az alapból nézve, Eszter, talán nehéz neked válaszolni, de talán beszélhetnél velem arról, hogy úgy tűnik, valamilyen szintű pénzügyi fellendülést tapasztaltunk. Láttuk, hogy az infláció szintje egyenletesül, csökken, egyes esetekben stabilizálódik, de még mindig látjuk, hogy az európaiak magas szintű bizonytalansággal jelennek meg, úgy érzik, hogy bizonytalan életet élnek. Miért nem jut át ez a pénzügyi helyreállítás a háztartások szintjére? 

00:06:54 - Eszter Sándor: Tehát nemcsak a gazdasági feszültség, amelyet a megélhetési képességgel mérünk, nem gyógyult meg a felmérésünkben, hanem rosszabbodott, különösen a középkorú lakosság körében. Például az 50-64 évesek 40%-a azt mondta, hogy nem tudnak megélni a megélhetésüket. 

00:07:15 - Mary McCaughey: 40%.

00:07:15 - Eszter Sándor: a 35-49 évesek 40%-a és 37%-a. És miért? Az adatok tehát azt mutatják, hogy ez a romlás különösen az alacsony és közepes jövedelmű válaszadók, valamint egyedülálló szülők és több generációs háztartások között történt. Ez arra utal, hogy a leglogikusabb magyarázat az, hogy a jövedelemnövekedés nem érte utolérni az áremelkedést. 

00:07:44 - Eszter Sándor: És a megtakarítások terén is, a válaszadók közel negyedének egyáltalán nincs megtakarítása, míg egy másik negyedük csak annyi megtakarítást jelent, hogy körülbelül három hónapot fedezzen. Ez tehát korlátozott pénzügyi ellenálló képességre utal. 

00:08:00 - Mary McCaughey: Amikor ezt a megosztottságot látjuk a magas és alacsony jövedelmű háztartások között, hogy megélhetésük van, ez szélesebbnek tűnik a korábbi felmérésekhez képest?

00:08:14 - Eszter Sándor: Elég érdekes, hogy nemcsak a mi felmérésünkből, hanem a járvány utáni más felmérésekből is nem láttunk ennyire növekvő egyenlőtlenséget, amit most már látunk. Különösen 2022 óta, például az alacsony jövedelmű válaszadók, most már 61%-uk mondta, hogy nem tudnak megélni a megélhetésüket. Ez 2023-ban 40% volt. Eközben a magas jövedelmű válaszadók stabilabbak maradnak. Úgy tűnik, ennek egy része infláció, részben potenciálisan lakhatási költségek, és ennek egyenlőtlen hatása volt a háztartások között. 

00:08:51 - Mary McCaughey: És mondd csak, van korkülönbség?

00:08:55 - Eszter Sándor: Igen. Különösen ezek a középkorúak, de az előző hullámban, még az idősebbek között is, akik azt mondták, eddig stabil volt a megélhetésük, az elmúlt évben rosszabbodott. 

00:09:13 - Mary McCaughey: Valójában ebben a szakaszban egyfajta általános bizonytalanságérzetet tapasztalunk, ami sok korosztályban megfigyelhető, de ez a különböző jövedelmi szinteket is érinti, függetlenül attól, hogy magas vagy alacsony jövedelműek-e.

00:09:31 - Eszter Sándor: Igen, különösen a magas jövedelmű válaszadók igen stabilak maradtak. Tehát az alacsony és közepes jövedelmű válaszadók jelentették ezt a nehézségnövekedést. 

00:09:40 - Mary McCaughey: És azt hiszem, az egyik legnagyobb probléma, amit a bizonytalanság szempontjából vizsgálunk, a lakhatási kérdés. Erről már korábban már beszéltünk az Eurofound Talks-on, de talán el tudnád magyarázni, miért gondolod az eredmények alapján, hogy miért viselnek a magánbérlők ilyen aránytalanul a jelenlegi megélhetési költségek terhének aránytalan részét? 

00:10:00 - Eszter Sándor: A legutóbbi felmérésben egy kicsit megvizsgáltuk a megtakarításokat, és azt találtuk, hogy az alacsony megtakarítás vagy egyáltalán nem megtakarítás különösen magasabb a magánbérlők körében, mint a lakástulajdonosok körében. Tehát a magánbérlőknek 61%-uk nem rendelkezik elég megtakarítással, vagy nagyon alacsony pufferjel, és nyilvánvalóan nekik van a legnagyobb lakhatási biztonságuk. Ezért ők a legvalószínűbbek abban, hogy elveszíthetik az otthonukat, mert tovább nem tudják fizetni. És ők vannak leginkább kitéve ezeknek az ársokkoknak az árszintek miatt, mert a lakásárak emelkedése azonnal átvihető. És igen, ez a különböző bérleti piaci szabályozásokhoz is kapcsolódik az egyes országokban. 

00:10:44 - Mary McCaughey: És persze ennek minden következménye van, hiszen a lakásválság általánosságban számos hatással jár a bizonytalanságra és a bizonytalanság érzésére. De azt hiszem, az egyik legmeglepőbb dolog ebben a legfrissebb felmérésben a mentális jólétről szóló adatok. Tulajdonképpen a COVID óta nézzük ezt. És úgy tűnik, hogy az eredmények jelenleg elég aggasztóak. Amit látok, a válaszadók 57%-a, ami közel 60%-, azt mondja, hogy úgy véli, hogy depresszió kockázatának vannak kitéve. 

00:11:27 - Eszter Sándor: Tehát a depresszió kockázatát az WHO-5 index öt állításán alapul, és ez egyfajta öt pozitív állítás arról, hogyan érezte magát a válaszadó az elmúlt két hétben. A kutatók pedig kitaláltak egy módszert arra, hogyan lehet ez a depresszió kockázatát jelenteni. Őszintén szólva, ez eléggé meglepett minket. Tehát tudjuk, hogy ez egy nem valószínűségi felmérés, mégis nagy a mintaméret. Lehet, hogy az alacsonyabb mentális egészséggel rendelkező embereknek több mondanivalójuk van, és rákattintanak erre a felmérésre. Az is lehet, hogy azért, mert online felmérésről van szó, és nincs interjúztató, szabadabban beszélhetnek mentális egészségügyi problémákról. 

00:12:10 - Eszter Sándor: De egyszerűen nem számítottunk rá, hogy ennyire rosszabb lesz a saját válaszadóink körében, különösen a 2022-es hullám óta, amely összhangban volt a pénzügyi nehézségekkel, amelyek szinte egyfajta stresszre utalnak, mint egy krónikus stressznek a válaszadók körében. És korábban már mérték a javulást. 

00:12:30 - Mary McCaughey: Pontosan.

00:12:30 - Eszter Sándor: Például a járdémia idején, amikor feloldották a lezárásokat, jelentős javulás történt ebben a mentális egészségügyi intézkedésben. Így a mentális jólét ebben a felmérésben továbbra is reagál a változásokra. De igen, idén egy kicsit jobban megvizsgáltuk a gazdasági bizonytalanság és a pszichológiai feszültség közötti kapcsolatot. És igen, ugyanezt tapasztaltuk, amikor más tényezőket is figyelembe vettünk, például ezeket a fogyatékossággal élőket, alacsony jövedelműeket, egyedülálló szülőket, munkanélkülieket, középkorúakat és a depressziós legnagyobb kockázatot tapasztaló középkorúak. 

00:13:09 - Mary McCaughey: És feltételezem, vannak geopolitikai feszültségek elemei is, amelyek abban az értelemben, hogy nemcsak gazdasági bizonytalansággal kapcsolatosak, hanem politikai, társadalmi bizonytalanság érzése is, ami szintén szerepet játszik?

00:13:25 - Eszter Sándor: Igen, pontosan. Szóval amikor egy kicsit a jövővel kapcsolatos optimizmusra tekintünk, az is jelentősen csökkent 2022 óta. Különösen az optimizmus az országod jövőjével és a saját jövőddel kapcsolatban. Természetesen, ha a saját jövődre nézel, azok az kevésbé optimisták életük elégedettsége alacsonyabb, mint azok, akik kevésbé optimisták az országod jövőjétől kapcsolatban. De mindkettő jelentősen összefügg a jólléttel. 

00:14:01 - Mary McCaughey: Az egyik kérdésem, amit felmerülök, amikor arról beszélsz, hogy miért nőtt a depresszió kockázata: lehetséges-e az is, hogy azok, akik többet használják a közösségi médiát, vagy inkább érintettek lehetnek a közösségi média széles körű használatára?

00:14:21 - Eszter Sándor: Érdekes módon erről többet fogunk tudni, ha jövőre megnézzük az Európai Életminőségi Felmérés adatait, mert ebben a felmérésben már nem kérdeztük meg az embereket, hogy milyen gyakran használják a közösségi médiát mostanában, mert a válaszadók többségét a közösségi médián keresztül toborozták. Így nem fogunk tudni olyan embereket elérni, akik soha nem használják vagy nagyon, nagyon ritkán használják. De megkérdeztük a közösségi médiában lévő bizalmat, ami mindenki körében alacsony volt. Tehát nem csak fiatalabbak vagy idősebbek, mindenki. Ez 1-től 10-ig terjedő skála volt, kb. 3. 

00:14:56 - Mary McCaughey: Szóval a bizalom a közösségi médiában alacsony, de az emberek használják azt.

00:15:00 - Eszter Sándor: Akik használják, a válaszadók biztosan használják.

00:15:06 - Mary McCaughey: Szóval, oké, ez az értelemben kissé ellentmondásos. És ami azt az optimizmust illeti, amiről beszélsz, a jövővel kapcsolatban, szerinted miért nem tudott helyreállni? 

00:15:22 - Eszter Sándor: Szóval szerintem az optimizmus nem feltétlenül az adatokhoz, hanem a méltányossághoz vagy a vélt igazságossághoz és a fejlődéshez kapcsolódik. És az a növekvő szakadék, amit korábban említettem, a magas és alacsony jövedelmű válaszadók, valamint más társadalmi csoportok között, azt mondanám, hogy társadalmi szinten csökkenni fog. Tehát amikor látod, hogy vannak, akik profitálnak a felépülésből, te pedig nem, akkor nem fogod azt mondani, hogy optimista vagy a jövővel kapcsolatban. De amit említettél a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságról, szintén súlyos, különösen a fiatalok körében. 

00:15:59 - Mary McCaughey: És feltételezem, hogy mindez a bizonytalanság a közösségi médiában lévő bizalomról beszélt, de egyben a társadalomba vetett bizalomról, a kormányok iránti bizalomról, talán az EU-ban való bizalomról is. Általánosságban tehát az eredményekből azt látjuk, hogy az intézményi bizalom kissé szétszórtabb, töredezettebb a megjelenése szempontjából. Mit látsz a konkrét kapcsolatnak egy személy pénzügyi biztonsága, gazdasági biztonsága és a közintézményekbe vetett bizalma között? Van valami az eredményekben? 

00:16:38 - Eszter Sándor: Igen. Így következetesen az alacsonyabb jövedelmű válaszadók, a munkanélküliek, illetve más sérülékeny helyzetekben élők minden intézményben alacsonyabb bizalmat élveznek. És ez a bizalom különösen alacsony ezekben a középkorú csoportokban. Így a fiatalabbak továbbra is jobban bíznak az intézményekben, de a középkorra ez csökken. Ez egy kicsit érthető, mert idén is megkérdeztük az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben vetett bizalmat. Minél sebezhetőbb helyzetben vagy, annál valószínűbb leszel szembesülni ezeknek a rendszereknek a hibáival, ha léteznek. Országszinten pedig rendszeresen tapasztaljuk a déli és keleti tagállamok közötti bizalmat. 

00:17:23 - Mary McCaughey: És általánosabb bizalom—például a nemzeti kormányokban, a médiában vetett bizalom és a jogrendszerben—mind csökkentek ebben a felmérésben?

00:17:34 - Eszter Sándor: Nem 100%. Tehát például a kormányok iránti bizalom átlagosan meglehetősen stabil volt, de persze nem országos szinten, mert a kormányok változnak. De az EU szintjén az elmúlt két évben a nemzeti kormány iránti bizalom nem változott jelentősen. A járvány alatt egyre inkább változott. Az EU-ba vetett bizalom minden évben hullámzó volt. Érdekes látni, de még mindig a fiatalok bíznak a legjobban. 

00:18:03 - Mary McCaughey: És ismét, az idén elvégzendő Európai Életminőségi Felmérésre utalva, olyan kérdéseket vizsgálunk, amelyek mélyebben fognak elmélyíteni a bizalom ezen aspektusát?

00:18:14 - Eszter Sándor: Igen, nagyon várjuk, hogy összehasonlítsuk ennek a felmérésnek az eredményeit az Európai Életminőségi Felméréssel. Részletesen kérdezünk az intézményekben vetett bizalomról, és a hírmédiából, a közösségi médiából, tudósoktól és szakértőktől kapott információkról fogunk érdeklődni. Ebben a felmérésben is sok érdekes kérdés van. 

00:18:32 - Mary McCaughey: És mondd csak, Eszter, van különbség a nemi megközelítésben a bizalmi szintekhez? Látsz több nőt vagy férfit, aki bízik vagy nem bízik? 

00:18:44 - Eszter Sándor: Idén egy kicsit jobban megvizsgáltuk ezt, mert inkább a demokráciával való elégedettség szemszögéből néztük, mert ez a lényeg is. Amikor általános bizalmat kérdezünk, általában azt értjük, hogy egy kicsit jobban megbízunk az intézményekben ebben a demokratikus elégedettségben. Számítottunk valamilyen különbségre, különösen a fiatalok között, de érdekes módon nem volt sok különbség. Így a fiatal férfiak és nők az EU szintjén nagyjából ugyanannyira bíznak a demokráciában, és az idősebbek körében azt tapasztaltuk, hogy a nők elégedettek a saját országuk demokráciájával. 

00:19:21 - Mary McCaughey: És általánosságban, az idősebbek bizakolóbbak, mint a fiatalabbak?

00:19:24 - Eszter Sándor: Nem, a fiatalabbak jobban bíznak az intézményekben.

00:19:27 - Mary McCaughey: Hmm, rendben. Érdekes megosztottságok jelennek meg a társadalom különböző csoportjai között is. 

00:19:34 - Eszter Sándor: igen.

00:19:34 - Mary McCaughey: És azt hiszem, pozitívabban nézzük, hogy itt a fiatalokat nézzük, akik magabiztosabbak az intézményekben. Ez mindenképpen jó dolog a jövőre nézve, de úgy tűnik, pesszimistábbak a saját személyes kilátásaikkal. Szóval hogyan házasodsz össze ott a kettővel? 

00:19:53 - Eszter Sándor: Lehet, hogy ismétlem, csak egy ötlet, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság nagy része, talán a fiatalok úgy érzékelik, hogy nem feltétlenül a saját országukból, vagy legalábbis nem minden országból, hanem más, az EU-n kívüli országokból is. És lehetnek a közösségi médiából vagy más forrásokból is. Nem mindig kapcsolják össze a saját intézményeikkel. Valójában lehet, hogy azt várják, hogy intézményeik megoldják ennek a bizonytalanságnak a részét. Az EU viszonylag stabil keretrendszerként nőtt fel, így lehet, hogy kifejezetten az EU-t vizsgálják, hogy megoldják a problémákat. Például sok pozitív fejlemény, mint a mobilitás, az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák és a társadalmi jogok. Látták már ezt előfordulni, de a középkorúak talán kicsit csalódottabbnak érezhetik magukat emiatt. 

00:20:50 - Mary McCaughey: Hmm. És feltételezem, az általános kérdés az lenne, mit lehet tenni ezzel kapcsolatban? Úgy tűnik, több kérdés is felmerül a legutóbbi felmérésben. És lehetővé teszi, hogy pillanatképet vegyünk, ha úgy tetszik, arról, hogyan élik meg az európaiak az életüket. Ez egy fontos pillanatkép, amit el tudunk venni, és ellenőrizni, hogyan érzik magukat az európai állampolgárok. 

00:21:19 - Mary McCaughey: Jelenleg azonban döntéshozókat keresünk, akik sok ilyen problémát megoldjanak, ezek közül az egyik a lakhatás, ahogy korábban is beszéltünk. De sok más kérdés is van az asztalon, többek között a Minőségi Munkahelyek Útleveléről szóló törvény, valamint ott van a szegénységellenes stratégia, amely most is életbe kerül. Van a Nemek Egyenlőségi Stratégiája, amelyet jelenleg átnéznek és frissítenek. Úgy értem, ha ezeket a kezdeményezéseket megnézzük, úgy tűnik, hogy a változás elérésén dolgozunk. 

00:21:53 - Mary McCaughey: De vannak döntéshozók, akik foglalkoznak és vitatják ezeket a kérdéseket, amikor összegyűlnek a Szociális Jogok Fórumán, amelyről beszéltem—a Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórum—március 3-án vagy 4-én, Brüsszelben. Ha ott lenne egy pulpitum, Eszter, tudva, amit a felmérésből tudsz, mik a legsürgetőbb üzenetek, amelyeket a döntéshozók szeretnél továbbvinni vagy megvitatnák, hogy megoldásokat és eredményeket keressenek ezek kezelésére? Melyik lenne a fő hárma, ha beszélhetnél velem? 

00:22:27 - Eszter Sándor: Először is, ahogy korábban említettük, ez a makrogazdasági stabilitás nem ugyanazt jelenti, mint a felépülés. Így a pénzügyi nehézségek és a lakhatási bizonytalanság továbbra is nőnek. Az életköltség-válság még nem ért véget. És a lakhatás, ahogy az előző podcastokban sokszor is mondtuk, a fő társadalmi kockázat. Így a célzott lakhatási támogatás lenne az egyik fő fókusz. 

00:22:51 - Eszter Sándor: És még egy – beszéltünk a mentális egészségről. Úgy érezzük, hogy a mentális egészség nem igazán választható el a társadalompolitikától. Tehát nagyon erős összhangban van a pénzügyi stressz, a lakhatási instabilitás és a csökkenő pszichológiai jólét között. Ezért erre érdemes figyelni. 

00:23:10 - Eszter Sándor: És amikor az intézményekben való bizalomról van szó, ez a gazdasági bizonytalanság hozzájárul a bizalom eróziójához, és ez a csökkenő optimizmus egyfajta figyelmeztető jelként tekinthető a jövőbeli kohézióra. Tehát fennáll a kivonulás, a polarizáció kockázata, és nagyon fontos megpróbálni helyreállítani ezt az optimizmust és a bizalmat. És ez talán nem kapcsolódik ahhoz, amiről beszélünk, hanem kézzelfogható pénzügyi javulásokkal. Tehát a háztartások ellenálló képességének javítása – nem azt, amit a politikusok mondanak, hanem azt, amit az emberek tapasztalhatnak. 

00:23:52 - Mary McCaughey: Valójában sok olyan kérdés, amelyről ma beszéltünk, nagyon is fel kellene kerülnie a Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórum napirendjére, és ezek nagy kihívások, ebben nincs kétség. A mentális egészségügyi kérdés, amelyről korábban beszéltünk, mint egy potenciális járvány, amely átveszi a társadalmunkat. Ezek az eredmények kétségtelenül elég aggasztó változásokra utalnak azoknak a pszichiájában, akik válaszoltak erre a felmérésre. Valóban, a bizalom és optimizmus, a bizalom szintje, amit különösen figyelnünk kell, ahogy Ön is mondta, mert ez közvetlen hatással van a társadalmi kohézióra. 

00:24:29 - Mary McCaughey: És társadalmi összetartás nélkül társadalmaink összeomlanak. És persze a lakhatás, a megélhetési költségek és a megélhetés, a pénzügyi bizonytalanság folyamatos problémája. Ezek olyan ügyek, amelyeket különösen európai és nemzeti szinten vezetnek be speciális intézkedésekkel kezelni. Néhány már elindult. A Szociális Jogok Pillére pedig segít megvizsgálni, hogyan hozhatunk létre megalapozott kezdeményezéseket, amelyek előrehaladnak ebben az irányban, és megakadályozzunk a további társadalmi polarizációt. 

00:24:59 - Mary McCaughey: Sok sikert kívánunk Önnek a Fórumon, és reméljük, hogy ezek közül néhány kérdést meg lehet vizsgálni és megvitatni annak érdekében, hogy elérjük a polgárokat, és kezeljük azokat a világos kérdéseket, amelyek a legutóbbi online felmérésünkben, az "Élni és dolgozni Európában" című felmérésünkben felmerültek. Köszönöm, Eszter. 

00:25:19 - Mary McCaughey: Ma a legfrissebb Living and Working in the EU felmérés eredményei elérhetők az Eurofound honlapján. Görgethetsz, összehasonlíthatod országonként, összehasonlíthatod az EU átlagokat. Azt is érdekelhetjük, hogy a felmérés következő fordulója 2026 áprilisában lesz, ahol megvizsgálhatjuk, milyen változások történtek ebben az időszakban. Figyeld a közösségi média csatornákat, ha szeretnéd kitölteni a kérdőívet, hogy a hangodat is hallgassát. 

00:25:50 - Mary McCaughey: Csatlakozhatsz az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórumának negyedik kiadásához is, amelyről korábban beszéltünk, és amely online zajlik Brüsszelben, és iratkozhatsz rá, hogy vállról is részt vegyél. Természetesen mélyebben is elmélyülhetünk sok olyan kérdésben, amelyekről ma beszéltünk: a mentális egészség, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a lakhatás, a minőségi munkahelyek, a szegénység elleni küzdelem, valamint a bizalom és optimizmus tekintetében, amelyek kulcsfontosságúak az Európai Közösségünk sikeréhez. 

00:26:24 - Mary McCaughey: Kövessék tovább az Eurofound Talks-on. És persze megtalálsz minket a Spotify-on vagy bárhol, ahol hozzáférsz a podcastjaidhoz. Amíg legközelebb az Eurofound beszél veled.