Ugrás a fő tartalomhoz
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le. Kérjük, tekintse meg az eredeti angol változatot, valamint az Eurofound nyelvi szabályzatát.
Téma
Utolsó frissítés: 14 April 2026

Bizalom

A társadalmi vagy interperszonális bizalom az egyének közötti bizalmra vonatkozik, míg az intézményekbe vetett bizalom az állami szervezetekbe (parlament, kormány, rendőrség vagy bíróságok) vagy a nem állami szervezetekbe (média, nem kormányzati szervezetek, egyházak vagy vállalatok) vetett bizalom. Az emberekbe és intézményekbe vetett bizalom a társadalom minőségét meghatározó tényező, a jólét erőteljes mutatója mind egyéni, mind társadalmi szinten, és korunk egyik fő közproblémája. A társadalom változásával a feszültségek, a részvétel, a közösségi részvétel és a kormány szerepe mind hatással van a bizalom szintjére.

Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.

14 April 2026
Európai Munkakörülmények Felmérése 2024 – Kiemelt pontok
Ez a digitális cikk bemutatja az Európai Munkakörülmények Felmérésének 2024-es áttekintésének legfontosabb elemeit. A jelentés minden fejezetének kulcsfontosságú megállapításait vizsgálja, különös tekintettel az európai munkaerőre, a munkahelyi gyakorlatokra, a munkahelyi minőség mérésére, a munkahelyi minőség időbeli trendeire, valamint az EU-ban a munka életminőségére fókuszálva.
Digitális történet
14 April 2026
Európai Munkakörülmények Felmérése 2024: Áttekintés
A 2024-es Európai Munkakörülmények Felmérése már nyolcadik kiadásában dolgozik fel, hogyan változik a munkaélet több mint három évtized alatt. Ez a magas színvonalú, valószínűségalapú felmérés 35 európai országot érint, beleértve a 27 EU-tagállamot, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Koszovót és Szerbiát. A felmérés részeként több mint 36 600 személyes interjú zajlott, mindegyik körülbelül 45 percig tartott.
Agnès Parent-Thirion+6
Kiemelt jelentés
26 March 2026
Európa társadalmi és foglalkoztatási jövőjének formálása
Az Európai Unió mélyreható átalakulásokat él át – az életköltség-válságtól a zöld és digitális átmenetekig, demográfiai változásokon át és geopolitikai bizonytalanságon át. Az EU válaszának középpontjában áll az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága. 60 tagból álló bizottság központi szerepet tölt be a tisztességes munkakörülmények, az erős szociális védelem és az egyenlő esélyek biztosításában az egész Uniónyban.
Mary McCaughey+1
Podcast-epizód

A világjárvány alatt tovább csökkent a bizalom valamennyi intézményben és valamennyi tagállamban, és még azok a válaszadók is csökkentek a bizalomban, akik korábban magasabb bizalmi szintet fejeztek ki, például a pénzügyileg biztos helyzetben lévők. A be nem oltott válaszadók is sokkal alacsonyabb bizalmról számolnak be az intézményekben, mint a beoltottak, és a különbség 2021 óta nőtt, a be nem oltott válaszadók bizalmi pontszáma 10-ből 2,3, míg a beoltottak 5.

A közösségi média a bizalom csökkenésének egyik fő mozgatórugója, az átlagos bizalmi pontszám 10-ből 3 a válaszadók körében, akik a közösségi médiát használják preferált hírforrásként, ami jóval alacsonyabb, mint a hagyományos médiát preferálók 4,2-je. A politikai döntéshozók számára kritikus fontosságú lesz a félretájékoztatás terjedése elleni küzdelem, hogy elkerüljék az Unió stabilitásának aláásását az elkövetkező időszakban.

Annak megakadályozása érdekében, hogy a válság hatásai által leginkább sújtottak még jobban lemaradjanak, a politikai döntéshozóknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk a támogatás nyújtása terén. Ha nem sikerül megakadályozni a polgárok közötti és a tagállamok közötti egyenlőtlenségek folyamatos növekedését, azzal a veszéllyel, hogy tovább ássa az európaiak intézményeikbe vetett bizalmát, és politikai elégedetlenséget vált ki.

A kormányokba és az EU-ba vetett bizalom helyreállításához elengedhetetlen lesz az emberek szükségleteinek megértése és kezelése a Covid19-válságot követően. Az Európa jövőjéről szóló vita fontos szerepet játszik a polgárok aggályainak elérésében és meghallgatásában, különösen most, hogy az EU kilábal a világjárványból, és zöldebb, digitális uniós gazdaság fokozása.

A polgárok nemzeti és európai intézményekbe vetett bizalmának fenntartásának továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania válság idején, mivel a Covid19 elleni védekezésre irányuló intézkedések betartása nagymértékben függ az intézményekbe és a tudományos szakvéleményekbe vetett bizalom szintjétől. A támogatási intézkedésekben részesülő válaszadók által bejelentett intézményi bizalom növekedése egyértelmű üzenetet küld a nemzeti kormányoknak és az EU-nak is.

A bizalom szempontjaival az Eurofound számos kutatása, felmérései és az EU-n belüli élet- és munkakörülmények javításával kapcsolatos egyéb kutatások foglalkoznak.

Bizalom és életminőség

Az Eurofound európai életminőség-felmérése (EQLS) azt vizsgálja, hogy a polgárok mennyire bíznak a közintézményekben, például a nemzeti kormányokban, a jogrendszerben, az EU-ban, a hírmédiában és a rendőrségben. A legutóbbi, 2016. évi európai életminőség-felmérés megállapította, hogy a társadalom minőségére , beleértve a nemzeti intézményekbe vetett bizalom növekedését is. Különösen a fiatalok (18–24 évesek) körében nőtt a legnagyobb mértékben a más emberekbe vetett bizalom, ami valószínűleg arra utal, hogy a 2008 utáni gazdasági válság kevésbé sújtotta az új csoportot. 

Társadalmi változások, társadalmi kohézió és bizalom

Az Európai Életminőség-felmérés adatait felhasználva az Eurofound megvizsgálta a társadalmi változásokat és az intézményekbe vetett bizalmat. A társadalom minőségének meghatározásakor számos kérdést figyelembe vettek. Hogyan építsünk bizalmat intézményeinkben? Mi hajtja a bizalmat? Mi a bizonytalanság jelentősége?

Az európai életminőség-felmérésen alapuló kutatás az európai társadalmakat a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi feszültségek, a társadalmi kirekesztés, az interperszonális bizalom és a közösségi szerepvállalás szempontjából is vizsgálta. Elemezte a társadalmi jellemzők (a társadalom minősége) és a különböző társadalmi csoportok jóléte közötti kapcsolatokat, megvizsgálva, hogy a társadalmi feszültségek szintje hogyan változott az európai társadalmakban az idők során (2003–2016).

A Covid19 és a bizalomra gyakorolt hatás

A Covid19-világjárvány, mint emberemlékezet legsúlyosabb gazdasági és társadalmi sokkja, széles körű hatással volt az emberek élet- és munkaminőségére, beleértve az őket körülvevő társadalomról alkotott felfogásukat is. Az Eurofound egyedülálló "Élet és munka az EU-ban" című elektronikus felmérésének célja a legközvetlenebb változások és azok hatásainak feltárása volt azzal a céllal, hogy segítsen a válságra adott válasz alakításában. A felmérés különböző fordulóit végezték el, lehetővé téve az összehasonlítást a világjárvány különböző szakaszaiban. Az EQLS kérdések adaptálása során a felmérés egy része az emberek intézményekbe, köztük az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmára és a jövővel kapcsolatos optimizmusra összpontosított.

Az Eurofound 2022 júliusában tette közzé az e-felmérés ötödik fordulójának első eredményeit. Ezt követte az Európai Képzési Alapítvánnyal közös tájékoztató, amely 2022 őszén ismertette a végleges eredményeket.

Az e-felmérés adatait felhasználva az Eurofound megvizsgálta, hogyan alakult a polgárok intézményekbe – köztük a nemzeti kormányokba, az EU-ba, a tudományba és a médiába – vetett bizalma a világjárvány idején 2020-ban és 2021-ben.

Innováció, munkakörülmények és bizalom

Eurofound európai vállalati felmérése (ECS) a vezetés és az alkalmazottak közötti bizalmat vizsgálja az európai vállalatoknál. A kutatás azt mutatja, hogy a munkavállalói képviselet és a menedzsment közötti bizalmi kapcsolat a munkavállalói közvetlen részvétellel kombinálva magasabb szintű teljesítménnyel és jóléttel jár, és pozitív környezetet teremt az innovatív cselekvéshez. A bizalom a jól működő munkahelyi szociális párbeszéd fontos eleme is, hogy mindenki számára előnyös eredményeket érjen el. 

A munkakörülmények szempontjából nézve az európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) pozitív összefüggést mutat a különböző munkahelyi minőségi mutatók és a bizalom között. Megerősíti, hogy a vezetőség és a munkavállalók közötti kölcsönös bizalom, valamint az elismerés és a jó együttműködés fontos szempont a szervezetirányításban, ami pozitív eredményeket eredményez mind a szervezet, mind a dolgozók számára.

A közintézményekbe vetett bizalom fontos előfeltétele a szükséges szakpolitikai reform végrehajtásának. Az intézményekbe vetett bizalom erősítését célzó intézkedések tekintetében az EU intézkedéseket hoz a jogállamiság megerősítése, a polgárok tudatosságának növelése és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében.

A 2008-as nagy recesszió idején az intézményekbe vetett bizalom meredeken csökkent, de 2016–2017-re a bizalom és a társadalmi kohézió szintje összességében helyreállt az EU-ban, csökkent az észlelt társadalmi kirekesztettség, és nőtt az aktív polgári szerepvállalás és a polgári szerepvállalás. A közszolgáltatások minőségének javítása bizonyult az intézményekbe vetett bizalom növelésének legerősebb mozgatórugójának.

Mivel a COVID-19-nek messzemenő következményei voltak, a kormányba és egymásba vetett bizalom soha nem volt ennyire központi kérdés. Az intézményekbe vetett bizalom fenntartása ezekben a kihívásokkal teli időkben létfontosságú a világjárványra és az ukrajnai orosz invázióra adott összehangolt, átfogó és hatékony válasz biztosításához, valamint az EU jövőjének megtervezéséhez.

Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.

Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.

Daphne Ahrendt

Senior research manager
Social policies research

Daphne Ahrendt az Eurofound szociálpolitikai osztályának vezető kutatási vezetője. Mióta 2013-ban csatlakozott az Eurofoundhoz, munkája a szociálpolitikai területek széles körét fedte le. Jelenleg ő koordinálja az Eurofound felméréskezelési és -fejlesztési tevékenységét, valamint vezeti a Covid19-cel kapcsolatos e-felmérések előkészítését és elemzését. Daphne több mint 20 éves kutatói tapasztalattal rendelkezik nemzetközi felméréseken, korábban az Európai Bizottság Eurobarométer Osztályán és a londoni Nemzeti Társadalomkutatási Központban dolgozott, ahol a Nemzetközi Társadalomfelmérési Programon dolgozott. Daphne a London School of Economics-on szerzett büntető igazságszolgáltatási politikából mesterfokozatot, a San Francisco-i Állami Egyetemen pedig politikatudományi alapképzést.

Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies

All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.

See all EU institutions and bodies