&w=3840&q=90)
Munkaerő-piaci politikák
A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv célja, hogy 2030-ra legalább 78%-ra növelje a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátáját. Az inkluzív foglalkoztatás növekedésének biztosítása érdekében inkluzív munkaerő-piaci politikákra van szükség, amelyek célja az alulreprezentált csoportok, például az idősek, az alacsony képzettségűek vagy a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci részvételének növelése. Ugyanakkor az aktív munkaerőpiaci politikák, amelyek célja az álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeinek növelése, valamint az üres álláshelyek és a munkanélküliek közötti összhang javítása, kulcsszerepet játszanak a tartós munkanélküliség és a strukturális munkaerőhiány kezelésében. Az aktív munkaerőpiaci intézkedések közé tartoznak például a képzés, a munkaközvetítési szolgáltatások, a munkaerő-felvételi támogatások, a közmunkaprogramok közvetlen munkahelyteremtése vagy az iskolából a munkába való átmenet biztosítását célzó speciális programok. Az állami foglalkoztatási szolgálatok kulcsszerepet játszanak a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedések kidolgozásában és a jövedelemtámogatás nyújtásában a munkanélküliség időszakában.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Fogyatékossággal élők foglalkoztatási politikai eszközei a munkáltatók bevonására – Háttértanulmány
Ez a háttérdokumentum az EU politikai kontextusát vizsgálja a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, áttekinti a fogyatékossággal élők foglalkoztatási hiányának fő akadályait, valamint felvázolja azokat a politikai eszközöket és munkahelyi gyakorlatokat, amelyek támogatják foglalkoztatásukat, megtartásukat és karrierfejlődésüket.Foundation Forum 2025: Key takeaways
This paper provides the top 20 takeaways from the Foundation Forum 2025 which took place at IMMA Venues Dublin on 19–20 November 2025.Munkaköri feladatok az EU-ban: a szakképzett munkaerő hiányának következményei
Ez a tanulmány új bizonyítékokkal szolgál az Európai Unióban (EU) végzett munkahelyi feladatok típusairól. Kiemeli a foglalkoztatás közelmúltbeli strukturális összetételében bekövetkezett változásokat az EU-27-ben.Európai Foglalkoztatási Figyelőn (EJM) és az Európai Szerkezetátalakítási Figyelőnkeresztül követi nyomon a munkaerőpiac strukturális változásait , beleértve a jogi eszközök áttekintését is. A kutatás a munkaerőpiac dinamikáját, a vállalati gyakorlatokat, a szerkezetátalakítást és a szociális partnerek bevonását vizsgálja a politika által vezérelt zöld átállás, az előrehaladó technológiai változások és az ellátási láncok globális átalakításának kezelésében. Célja, hogy bizonyítékokat szolgáltasson az EU versenyképességének megértéséhez és megerősítse a társadalmi-gazdasági rezilienciát.
A munkaerőpiac strukturális változására vonatkozó bizonyítékok segítenek a munkaerő-piaci politikák és az iparpolitikai kezdeményezések tájékoztatásában, ismereteket nyújtva a munkahelyek lehetséges korszerűsítéséről vagy polarizációjáról, a munkahelyek feladatkövetelményeinek változásáról, valamint arról, hogy a foglalkoztatási szerkezet változásai gyorsulnak vagy lassulnak-e.
Az új munkavégzési formák – többek között a digitális eszközök, például a platformalapú munkavégzés és az IKT-alapú mobil munkavégzés – vizsgálata segít felmérni azok időbeli előfordulását, valamint azt, hogy az általuk teremtett lehetőségek vagy kockázatok hogyan befolyásolják az érintett személyek foglalkoztatási és munkaerő-piaci kilátásait. Az Eurofound továbbra is frissíti platformgazdasági adattárát ilyen típusú gazdasági tevékenység foglalkoztatásának fejleményeivel és szabályozásával kapcsolatos információkkal.
Az EU PolicyWatch adatbázisa a tagállamok kormányai és szociális partnerei által a közelmúltbeli válságok – a Covid19, az ukrajnai háború és a növekvő infláció – vállalkozásokra, munkavállalókra és polgárokra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében bevezetett intézkedéseket tartalmazza. Felsorolja továbbá a digitális és zöld átállást támogató szakpolitikákat, valamint a szerkezetátalakításra szoruló vállalatokat.
szociális jogok európai pillérének 4. cikke a foglalkoztatás aktív támogatására. Ez támogatja a foglalkoztatási vagy önfoglalkoztatási kilátások javítását célzó időben történő és személyre szabott segítséghez való jogot, a fiatalok jogát a munkanélkülivé válást vagy az oktatás befejezését követő négy hónapon belüli továbbtanuláshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez vagy állásajánlathoz való jogát az ifjúsági garancia keretében, valamint a munkanélküliek személyre szabott, folyamatos és következetes támogatáshoz való jogát. 2021-ben az Európai Bizottság ajánlást adott ki a foglalkoztatás hatékony támogatásáról.
Európai Bizottság: A Bizottság ajánlása a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásárólopens in new tab (EASE)
Az elmúlt években a munkaerőhiány egyre inkább az EU-ban és azon kívül is a munkaerőpiacokat befolyásoló fő tényező. A Covid19-világjárványt követően a munkaerőhiány a kormányok és a szociális partnerek számára egyaránt kulcsfontosságú aggodalomra ad okot. A munkaerőhiány fő mozgatórugói közé tartozik a demográfiai változás, a munkahelyek minősége, valamint a zöld és digitális átállás.
2024 márciusában az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére, amely meghatározta azokat a kulcsfontosságú intézkedéseket, amelyeket az EU-nak, a tagállamoknak és a szociális partnereknek meg kell tenniük a készségekre és a foglalkoztatásra vonatkozó 2030-as célok elérése érdekében.
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
10 September 2024
Company practices to tackle labour shortages
This report provides updated evidence on the persistence of labour shortages amid declining levels of labour market slack in the EU and at Member State level. This serves as a background to the main focus of the report, which is on organisational policies aimed at attracting workers to occupations in which shortages are common. Case studies were conducted across sectors and Member States to gain an insight into how organisations deal with recruitment and retention challenges in a tight labour market. The report offers lessons on steps employers can take to fill vacancies, whether acting alone or in partnership with other organisations. It builds on previous Eurofound research that developed a taxonomy of actions employers adopt aimed at addressing labour shortages.
21 May 2024
Becoming adults: Young people in a post-pandemic world
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it had been in recent years, many obstacles remained on their route to independence, such as the rising cost of living and inability to move out of the parental home. This report explores young people’s wishes and plans for the future – and the well-being outcomes related to these plans – in the context of the current labour market and housing situation and progress on the implementation of the EU’s reinforced Youth Guarantee.
27 March 2023
Measures to tackle labour shortages: Lessons for future policy
As economies begin to recover from the COVID-19 pandemic, labour shortages are becoming increasingly evident despite the impact of the war in Ukraine on energy and commodity prices. These include shortages exacerbated by the crisis in some sectors and professions where they had been endemic for some time. This report looks at measures implemented at national level to tackle labour shortages in the health, care, and information and communication technology sectors, as well as those arising from the twin green and digital transition. It assesses what measures are effective and explores the contextual factors supporting or hindering effective policy implementation and outcomes.
20 July 2021
Tackling labour shortages in EU Member States
While unemployment is still a huge challenge in Europe, some countries, sectors and occupations are experiencing labour shortages. This report explores various approaches to identifying labour shortages and maps national policy debates around the issue. It documents public and social partner interventions to tackle labour shortages, such as measures fostering geographical or occupational mobility, addressing skills shortages and underinvestment in skills, improving working and employment conditions, and providing better matching procedures.
18 April 2021
Disability and labour market integration: Policy trends and support in EU Member States
This report examines policy developments in EU Member States aimed at supporting the inclusion of people with disabilities in the open labour market, with a particular focus on the three stages of entering into employment, staying in the job and returning to work after an absence. It explores the mechanisms and effectiveness of more than 150 different policy measures designed to address the dimensions in place in the EU before the COVID-19 pandemic: job creation, labour supply, labour demand and contextual factors. In addition, it provides an updated analysis of early policy measures created in the wake of the pandemic that aimed to support the labour market situation of people with disabilities. A country case study on Ireland complements the study by outlining the complexity of disability and support systems from a broader perspective. The report builds on the lessons learned and provides policy pointers to improve the integration of people with disabilities into the open labour market.
24 June 2020
COVID-19: Policy responses across Europe
The effect of the COVID-19 pandemic on the lives of individuals and societies, including on the economy and labour markets, is unprecedented. The impact of the global health emergency has placed a growing number of businesses under threat, putting the jobs of more and more workers at risk and impacting the livelihoods of many citizens. Policymakers moved swiftly in an effort to mitigate the social and economic effects on businesses, workers and citizens. Eurofound’s COVID-19 EU PolicyWatch database provides information on initiatives introduced to cushion these effects. Drawing on the content of this database of around 500 policy initiatives (April 2020), this report aims to present an overview of both large-scale government measures and collective agreements that impact on large groups of workers, setting this in the context of the evolving labour market situation.
Data: COVID-19 EU PolicyWatch
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Dragoș Adăscăliței
Research managerDragoș Adăscăliței kutatási vezetője az Eurofound foglalkoztatási egységénél. Jelenlegi kutatásai a munka jövőjével kapcsolatos témákra fókuszálnak, többek között a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatására, az automatizálás foglalkoztatásra gyakorolt hatásaira és a platformmunkával kapcsolatos szabályozási kérdésekre. Rendszeresen közreműködik összehasonlító projektekben is, amelyek az európai munkaerőpiacok strukturális változásait figyelik. Az Eurofound-hoz csatlakozás előtt a Sheffieldi Egyetem Menedzsment Iskoláján volt munkaviszonyok oktatója. Politikatudományból mesterfokozattal rendelkezik a Közép-európai Egyetemen, valamint szociológia PhD-fokozattal a Mannheimi Egyetemen.
Tina Weber
Senior research managerTina Weber az Eurofound Munkaélet egységének vezető kutatóvezetője. Munkája a munkaerőhiányra, a hibrid munka és a "mindig bekapcsolt" kultúra hatására, a szakadás jogára, az önfoglalkoztatók munkakörülményeire és szociális védelmi intézkedésekre, valamint a kettős átmenet foglalkoztatásra, munkakörülményekre és ipari kapcsolatokra gyakorolt hatására összpontosított. Felelős az európai szociális partnerszervezetek képviseletének értékeléséért végzett tanulmányokért. Kutatásokat végzett az Európai Munkaügyi Tanácsokról, valamint az ipari kapcsolatok és a társadalmi párbeszéd fejlődéséről az Európai Unióban. Az Eurofound-hoz való csatlakozás előtt egy magánkutatóintézetnél dolgozott, ahol elsősorban hatásértékeléseket és értékeléseket végzett az EU munkajogáról és munkaerőpiaci politikájáról. Tina politikatudományi PhD-fokozatot szerzett az Edinburghi Egyetemen, amely a nemzeti szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szerepére fókuszált az európai társadalmi párbeszédben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
