Ugrás a tartalomra
Abstract

A Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót az európai kohézió harmadik dimenziójaként határozta meg. Annak ellenére, hogy a szakpolitika kiemelt prioritásként kezeli a földrajzi tekintetben kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést, továbbra is vannak különbségek a vidéki és városi területek között az életkörülmények terén. Egyes esetekben ezek a különbségek egyre nőnek. Ez a jelentés a vidéki és városi területek közötti, a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági eredményekben mutatkozó különbségeket dokumentálja. Ezek a különbségek komoly veszélyt jelenthetnek a társadalmi kohézióra Európában. A jelentés megállapítja, hogy a vidéki lakosok gyakrabban érzik úgy, hogy kormányuk figyelmen kívül hagyja őket, és kevésbé bíznak a kormányban és az intézményekben, mint a városi lakosok. Továbbá a közszolgáltatások nyújtása a vidéki területeken kevésbé megfelelő, mint a városi területeken, és folyamatosan hiányosságok mutatkoznak a szolgáltatásnyújtás terén. Ahhoz, hogy valamennyi terület számára ígéretes jövőt tudjunk biztosítani, innovatív megoldásokat kell találni a gazdasági hanyatlás leküzdésére. Ez a jelentés olyan kreatív megoldásokat vázol fel, amelyeket a tagállamokban már elkezdtek bevezetni a távoli területeken történő szolgáltatásnyújtás területén.

Key findings

•    Az európai régiók közötti kiegyensúlyozott földrajzi alapú fejlődés biztosítására irányuló cél a Lisszaboni Szerződésben gyökerezik. E kötelezettségvállalás ellenére azonban továbbra is jelentős különbségek vannak a vidéki és városi területeken a jövedelmek és az életkörülmények között Európában, ahol a foglalkoztatási ráta és a humán tőke szintje átlagosan magasabb a városi területeken, a mediánjövedelemben mutatkozó különbség pedig az elmúlt évtizedben csaknem 20%-kal nőtt.

•    A vidéki területek lakosai előnyben vannak a lakhatási költségek és körülmények tekintetében: a háztartásoknak csak 6%-a tapasztal a magas lakhatási költségek miatti túlzott terheket, szemben a városi háztartások 9%-ával. A vidéki lakosok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek saját otthonnal, nagyobb lakásokban élnek, valamint kevésbé szenvednek a környezetszennyezéstől és a bűnözéstől. A természeti környezet, amelyben élnek, lehetőséget nyújt továbbá a klímasemlegességre való törekvésre.

•    Fontos, hogy a jó minőségű közszolgáltatások valamennyi területen elérhetőek legyenek annak érdekében, hogy fokozódjon a bizalom azon polgárok körében, akik úgy érzik, hogy közösségük lemaradásban van, mivel a jelentés megállapításai azt mutatják, hogy az egyenlőtlen lehetőségek és az elismerés hiánya elősegítheti az elégedetlenséget, aláásva a társadalmi toleranciát és a bizalmat. A vidéki területek lakosai körében a bizalom általános hiánya különösen aggasztó, és a politikának fokozott figyelmet kell fordítania a vidéki területekre és azok gazdasági beruházásaira.

•    A vidéki területeken élő nők további kihívásokkal szembesülnek, ideértve a nemek közötti nagyobb foglalkoztatási különbséget és a konzervatívabb hozzáállást. A szakpolitikáknak ezért arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék a vidéki területeken élő nőket a munkaerőpiacra való belépésre, illetve a munkaerőpiacon maradásra. Ennek fontos eleme annak biztosítása, hogy a vidéki területeken jó minőségű gyermekgondozási létesítmények álljanak rendelkezésre.

•    A tagállamok számára döntő fontosságú lesz, hogy a vidéki közösségek oktatásába és képzésébe való befektetést kiemelt feladatként kezeljék, mivel a vidéki lakosok nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel a szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához, mint a városi területeken élők, beleértve az iskolákat és a nagy sebességű szélessávú internetet. Úgy tűnik, hogy az életkörülmények és a közszolgáltatások terén a vidéki és a városi területeken megfigyelt különbségek a társadalmi tőkére is hatással vannak, mivel a vidéki lakosok nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a központi kormányzat nem ismeri el sem az ő szerepüket, sem pedig a közösségük szerepét.

The report contains the following lists of tables and figures.

List of tables

  • Table 1: Indicators used to assess the rural–urban divide in income, poverty and living conditions
  • Table 2: Summarising rural–urban gaps in income, poverty and living conditions
  • Table 3: Indicators used to assess the rural–urban divide in employment and opportunity
  • Table 4: Summarising rural–urban gaps in employment and opportunities, 2012–2021
  • Table 5: Individual and community recognition gaps
  • Table 6: Variables from the EVS used to measure cultural differences
  • Table 7: List of survey questions used to analyse political participation
  • Table 8: Political participation indicators, by degree of urbanisation and political participation type, EU27, 2022 (%)
  • Table 9: Political participation variables in Eurofound’s Living, working and COVID-19 e-survey

List of figures

  • Figure 1: Distribution of population, by degree of urbanisation, EU27, 2020 (%)
  • Figure 2: Urban population as a share of the total population, by region, 1960–2021 (%)
  • Figure 3: Financial hardship in rural and urban areas throughout the COVID-19 crisis
  • Figure 4: Employment situation of rural and urban residents throughout the COVID-19 crisis
  • Figure 5: Median income, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (€)
  • Figure 6: Convergence trends in median income rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (€)
  • Figure 7: AROPE rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 8: Convergence trends in AROPE rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
  • Figure 9: Capacity to meet living costs (a) and ownership of assets and appliances (b) as proxies of the rural–urban gap in living standards
  • Figure 10: Housing cost overburden rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 11: Convergence trends in housing cost overburden rate, 2012–2021 (%)
  • Figure 12: Aggregate home and neighbourhood characteristics (a) and structural quality (b) as proxies of the rural–urban gap in housing conditions
  • Figure 13: Employment rate among 20- to 64-year-olds, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 14: Convergence in employment rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
  • Figure 15: NEET rate, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 16: Convergence in NEET rate, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
  • Figure 17: Tertiary educational attainment, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 18: Convergence in tertiary educational attainment, by degree of urbanisation, 2012–2021 (%)
  • Figure 19: Population with at least basic digital skills, by Member State and degree of urbanisation, 2021 (%)
  • Figure 20: Individual recognition gap, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 21: Community recognition gap, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 22: Individual and community recognition gaps
  • Figure 23: Gender equality index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
  • Figure 24: Liberal morality index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
  • Figure 25: Immigrant acceptance index, by Member State and degree of urbanisation, 2017
  • Figure 26: Estimate of urbanisation level as a predictor of views of gender equality, liberal morality, immigrant acceptance and social tolerance, 2008 and 2017
  • Figure 27: Share of respondents who voted in their last national election, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 28: Share of respondents who have attended a meeting of a trade union, political party or political group, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 29: Share of respondents who have contacted a politician or a public official, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 30: Share of respondents who have attended a protest or demonstration, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 31: Share of respondents who have signed a petition, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 32: Share of respondents who have commented on an issue online, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 33: Share of respondents who have boycotted a product or service of a company, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 34: Logistic regression results for formal and informal political participation, by degree of urbanisation
  • Figure 35: Trust in government, trust in the EU, and satisfaction with democracy, by degree of urbanisation, EU27
  • Figure 36: Trust in government, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 37: Trust in the EU, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 38: Satisfaction with democracy, by Member State and degree of urbanisation (%)
  • Figure 39: Logistic regression results for trust in institutions and satisfaction with democracy, by degree of urbanisation, 2022
  • Figure 40: Likelihood of perceiving services as poor quality, by degree of urbanisation
Number of pages
92
Reference nº
EF22027
ISBN
978-92-897-2350-3
Catalogue nº
TJ-04-23-916-EN-N
DOI
10.2806/647715
Permalink

Cite this publication

Disclaimer

When freely submitting your request, you are consenting Eurofound in handling your personal data to reply to you. Your request will be handled in accordance with the provisions of Regulation (EU) 2018/1725 of the European Parliament and of the Council of 23 October 2018 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by the Union institutions, bodies, offices and agencies and on the free movement of such data. More information, please read the Data Protection Notice.