Munkaidő

A munka világának rendkívül fontos részét alkotja a munkaidő, és annak szabályozása az uniós és nemzeti szintű politikai, gazdasági és társadalmi viták középpontjában áll. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében a munkaidőről szóló uniós irányelv valamennyi tagállam számára előírja, hogy az Unió területén valamennyi munkavállaló számára biztosítsa a munkaidőre vonatkozó minimumkövetelményeket. Ez magában foglalja a maximális heti munkaidőre (48 óra), a pihenőidő és a szünetek minimális időtartamára, az éves szabadságra, az éjszakai munkára és a váltott műszakban végzett munkára vonatkozó követelményeket.

• Európai Bizottság: A munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EK)
• A munkaidőről szóló irányelv: A 2003/88/EK irányelvről szóló értelmező közlemény

Az Eurofound munkája

Az Eurofound már több éve gyűjti a munkaidő egyes szempontjaira, valamint azok férfiak és nők uniós munkakörülményeire és életminőségére gyakorolt hatásaira vonatkozó adatokat. Az Eurofound munkaidőre vonatkozó tanulmányai annak jobb megértésére irányulnak, hogy hogyan történik a munkaidő szervezése, és hogyan befolyásolja a foglalkoztatást, a termelékenységet, a jóllétet, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A kollektív tárgyaláson alapuló munkaidőre és a szociális partnerek szerepére vonatkozó adatokat rendszeresen közzéteszik, és a közelmúltban hosszú távú szempontok alapján is elemezték azokat. A férfiakra irányadó munkaidő és a nőkre irányadó munkaidő kutatása rámutatott, hogy a férfiak gyakrabban dolgoznak hosszabb ideig, a nők pedig gyakrabban töltenek több időt fizetés nélküli háztartási munkával.

A munkaidő szabályozása és szervezése

A munkaidő-szervezés szerepet játszik a munka és a magánélet közötti egyensúly és a munkaerőpiaci részvétel fokozásában. A gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak rugalmasságra van szükségük. Az Eurofound az életpálya szempontjából vizsgálta a munkaidő, valamint a munka és a magánélet egyensúlya közötti kapcsolatot.

A kutatás a munkaidő-szervezés különböző szempontjait tekintette át, valamint a termelékenységre és a munkakörülményekre gyakorolt hatásokat. Mivel a munkaidő-szervezés változik, az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a közelmúltban megvizsgálta a távmunka és az ikt-mobil munka munkaidőre gyakorolt hatásait az ilyen munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében.

A munkaidő hosszú távú szempontjaira tekintettel egy újabb tanulmány megvizsgálta az uniós kollektív tárgyaláson alapuló munkaidőre vonatkozó szempontok fejlődését a XXI. század kezdetén. Különösen öt ágazatra összpontosított: vegyipar, fémfeldolgozás, banki ágazat, kiskereskedelem és közigazgatás. A jelentés ismerteti a szabályozás intézményi rendszereit, és értékeli a megállapodás szerinti munkaidő és a rendes munkaidő tekintetében 1999 és 2014 között bekövetkezett változásokat.

Munkaidő a felmérések elemzésében

Az Eurofound három fő felmérése adatokat szolgáltat a munkaidővel kapcsolatos kérdésekben.

Az európai munkakörülmény-felmérés különböző nézőpontokból közelít a munkaidőhöz. A 2015. évi, hatodik európai munkakörülmény-felmérésben a munkaidő minősége a munka minőségére vonatkozó hét mutató egyike volt. A hosszú munkaidő előfordulásának, a pihenési lehetőségek mértékének, az atipikus munkaidőnek, a munkaidő-szabályozásnak és a rugalmasságnak a mérésére szolgált, és annak mérésére, hogy ezek hogyan befolyásolják a munkavállalók egészségét és jóllétét. A megállapítások alapján a munkavállalók 43%-a nagyon rendszeres munkarendben dolgozik.

A hatodik európai munkakörülmény-felmérés adatainak felhasználásával az Eurofound a közelmúltban megvizsgálta a fenntartható munka munkaidősémáit. A vizsgálat a munkaidősémák, a munka és a magánélet egyensúlya és a munkaidőre vonatkozó preferenciák, valamint a munkavállalók egészsége és jólléte közötti kapcsolatokat kutatja. Azzal is foglalkozik, hogy a jelenlegi munkakörülmények és munkaidősémák mennyire tarthatók fenn a jövőben.

Az európai életminőség-felmérés a munkaidő-szabályozásokra összpontosít, fizetett vagy fizetés nélküli munka esetében, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúllyal való elégedettségre gyakorolt hatásaikra.

A munkaidő-szabályozások jelentős hatással lehetnek a vállalkozások hatékonyságára, termelékenységére és versenyképességére, nem beszélve munkavállalóik egészségéről, jóllétéről és motiváltságáról. Az európai vállalati felmérésével az Eurofound átfogó módon kutatta a munkaidőt és a munka és magánélet közötti egyensúlyt is. Megvizsgálta a rugalmas munkaidő-szabályozások és a rugalmas munkaidő-elszámolás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a túlóra és a rendkívüli munkaidő előfordulását; a szülői és más jellegű hosszabb távollétet; a fokozatos és a korai nyugdíjazást; valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására irányuló különös vállalati politikákat.

Források

• EurWORK: A bérek, munkaidő és kollektív vitarendezés adatbázisa – országszintű adatok
• EurWORK: A munka világára vonatkozó országprofilok – nemzeti szintű információk a munkaidőről és annak szabályozásáról
• EurWORK: A munkaidőre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos cikkek
• Adatmegjelenítés: Hatodik európai munkakörülmény-felmérés
• Adatmegjelenítés: Negyedik európai életminőség-felmérés
• Az európai munkaügyi kapcsolatok szótárának bejegyzései: munkaidő, munkaidő és kollektív megállapodások, túlóra, részmunkaidős foglalkoztatás, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás, váltott műszakban végzett munka, határozott idejű munkaszerződés, éves szabadság.